alka
Alca torda - Pingouin torda Petit Pingouin
Systematics
-
Rend:
Lilealakúak
-
Család:
Alcidés
-
Genus:
Alca
-
Species:
torda
leíró
Méretei
- Hossz: 39 cm
- szárnyfesztávolság: 63 à 66 cm.
- tömeg: 500 à 750 g
Élettartama
20 év
Elterjedése
Identification
Télen: gömbölyded alkatú, arca és hasa fehér, háta, farka és a fejtető fekete, de a szemek mögött mindig van egy fehér folt. A szárnyak feketék szélükön fehér csíkkal, a jellegzetes alakú, csapott végű, oldalról lapított csőr szintén fekete, fehér csíkokkal.
Nyáron: arca és torka is fekete, de a csőrtől a fülig fehér kantár húzódik.
Könnyen összekeverhető a lummával - de ez utóbbi nagyobb, csőre sima fekete és hosszabb.
subspecific irányok 2 Alfaj
- Alca torda torda (ne North America, Greenland to n Scandinavia and the White Sea)
- Alca torda islandica (Iceland, Faroe Is., British Isles to nw France)
idegen nevek
- Pingouin torda,
- Alca común,
- torda-mergulheira,
- Tordalk,
- alka,
- Alk,
- Gazza marina,
- tordmule,
- Alke,
- alka vrúbkozobá,
- alka malá,
- Alk,
- ruokki,
- gavot,
- Álka,
- alka (zwyczajna),
- lielais alks,
- njorka,
- Гагарка,
- オオハシウミガラス,
- 刀嘴海雀,
- tordmule,
- 刀嘴海雀,
hang ének és kiabálva
Elofordulási helye
Pelagikus elterjedésű faj, az Észak-atlanti tájakon közönséges. Élete nagy részét a tengeren tölti, csak szaporodása kötött a szárazföldhöz. Sziklapárkányokon fészkel a kontinensen: Skandináviában, Franciaországban és szigeteken: Nagy-Britanniában, Izlandon (300-400.000 pár!). A Bretagne-ban fészkelő populáció elterjedésének déli határa. A telet az Atlanti-óceánon, a La Manche csatornán, az Északi-tengeren és a Földközi-tenger nyugati részén tölti.
Behaviour jellemvonások
A többi alkaféléhez hasonlóan ez a faj is csoportosan él. Telente csapatokat alkot, amelyek keresztülszelik a tengert táplálék után kutatva - alámerülnek a vízbe, halrajokra vadászva. Az olajszennyezés végzetes lehet ezeknek a madaraknak, hiszen az állatok nem figyelnek a szétterülő olajfoltokra. Általában a felszíni vizeken vadásznak.
Röpte
Gyors szárnycsapásokkal, a vízzel párhuzamosan, egyenesen repül.
Dietdivat és a diéta
Az alka fő táplálékát halak alkotják, melyekre csapatosan vadászik a víz alá lebukva. Csőrükben a lundához hasonlóan több halat is tárolhatnak. Emellett rákokat, gerincteleneket és puhatestűeket is fogyaszt.
Reproduction fészkelő
A párok elkülönülten, vagy laza kolóniákban fészkelnek (a kolónia nem olyan tömött, mint a lummáknál), a lundákhoz hasonlóan sziklapárkányokon. Évente egyszer költ, ekkor egy tojást rak. A tojás körte alakú, így nem gurul le. A szülők felváltva kotlanak, 26-32 napig. A fiókák félig fészekhagyók, átlagosan a 3. hét végén hagyják el a kolóniát. Gyakran fészkel együtt a lummával.
Veszélyek - Védelem
IUCN kategóriái
közeli
nem sorolt
Kevéssé veszélyeztetett faj, de bizonyos állományai lokálisan veszélyeztetettek pl.: Bretagne-ban. A főbb veszélyeztető tényezők a halászhálók, melyekbe az állatok véletlenül belegabalyodnak és megfulladnak, illetve a környezetszennyezés, ezen belül az olajszennyezés. Európában ennek ellenére a helyzete nem kedvezőtlen.
referenciák
- IOC World Bird List (v14.2), Gill, F and D Donsker (Eds). 2024-04-18.
más forrásokból
- Lúdalakúak
- Sarlósfecske-alakúak
- Orrszarvúmadár-alakúak
- Lappantyúalakúak
- Kazuáralakúak
- Lilealakúak
- Gólyaalakúak
- Egérmadár-alakúak
- Galambalakúak
- Szalakótaalakúak
- Kakukkalakúak
- Sólyomalakúak
- Tyúkalakúak
- Búváralakúak
- Darualakúak
- Verébalakúak
- Gödényalakúak
- Flamingóalakúak
- Harkályalakúak
- Vöcsökalakúak
- Viharmadár-alakúak
- Papagájalakúak
- Pusztaityúkalakúak
- Pingvinalakúak
- Bagolyalakúak
- Struccalakúak
- Tinamualakúak
- Trogonalakúak