erdei pityer
Anthus trivialis - Pipit des arbres
Systematics
-
Rend:
Verébalakúak
-
Család:
Motacillidés
-
Genus:
Anthus
-
Species:
trivialis
leíró
Méretei
- Hossz: 15 cm
- szárnyfesztávolság: 25 à 27 cm.
- tömeg: 20 à 25 g
Élettartama
8 év
Elterjedése
Identification
Az erdei pityernél a nemek hasonlóak, a hímnél és a tojónál is a barna színek dominálnak. Ha repülés közben sikerül megfigyelnünk a madarat láthatjuk, hogy míg a hát halványan, addig a has markánsan csíkozott. A csíkok az oldalon általában finomabbakká válnak. Ez a mintázat jó álcát biztosít a talajon, növények között mozogó állatnak.
subspecific irányok 2 Alfaj
- Anthus trivialis trivialis (Europe to sw Siberia, n Iran and Turkey, e Kazakhstan, sc Siberia, Mongolia and nw China)
- Anthus trivialis haringtoni (nw Himalayas)
idegen nevek
- Pipit des arbres,
- Bisbita arbóreo,
- petinha-das-árvores,
- Baumpieper,
- erdei pityer,
- Boompieper,
- Prispolone,
- trädpiplärka,
- Trepiplerke,
- ľabtuška hôrna,
- linduška lesní,
- Skovpiber,
- metsäkirvinen,
- Boomkoester,
- piula dels arbres,
- Trjátittlingur,
- świergotek drzewny,
- koku čipste,
- drevesna cipa,
- Лесной конёк,
- ヨーロッパビンズイ,
- 林鹨,
- 林鷚,
Elofordulási helye
A ritkás, nyílt erdőket kedveli. Megtalálható szárazabb rekettyésekben, alföldi facsoportokban, fiatal erdőkben és telepített fenyvesekben is.
Behaviour jellemvonások
Az erdei pityer vonuló madár, a telet Afrika trópusi területein tölti. Ősszel korán, már szeptemberben útra kelnek csapatai, akiket a lemaradók októberben követnek.
A hím áprilisban kezdi el udvarlását, látványos nászrepülést bemutatva. Egy magasabb fa csúcsán énekelni kezd, majd átlósan felemelkedik a levegőbe. Ezután lábát lelógatva, felemelt farokkal és merev szárnyakkal ejtőernyőzik lefelé, miközben énekét ami „ti-a-ti-a-ti-a” hangokból áll egyre jobban elnyújtja.
Dietdivat és a diéta
Az erdei pityer rovarevő madár.
Reproduction fészkelő
Általában a földön található mélyedésekbe, növényekkel takart helyre rakja fészkét, ami száraz füvekből épül. A tojó májusban 4-6 halványbarna foltos, szürke tojást rak.
Veszélyek - Védelem
IUCN kategóriái
közeli
nem sorolt
referenciák
- IOC World Bird List (v14.1), Gill, F and D Donsker (Eds). 2024-04-18.
más forrásokból
- Lúdalakúak
- Sarlósfecske-alakúak
- Orrszarvúmadár-alakúak
- Lappantyúalakúak
- Kazuáralakúak
- Lilealakúak
- Gólyaalakúak
- Egérmadár-alakúak
- Galambalakúak
- Szalakótaalakúak
- Kakukkalakúak
- Sólyomalakúak
- Tyúkalakúak
- Búváralakúak
- Darualakúak
- Verébalakúak
- Gödényalakúak
- Flamingóalakúak
- Harkályalakúak
- Vöcsökalakúak
- Viharmadár-alakúak
- Papagájalakúak
- Pusztaityúkalakúak
- Pingvinalakúak
- Bagolyalakúak
- Struccalakúak
- Tinamualakúak
- Trogonalakúak