hajnalmadár
Tichodroma muraria - Tichodrome échelette
Systematics
-
Rend:
Verébalakúak
-
Család:
Tichodromidés
-
Genus:
Tichodroma
-
Species:
muraria
leíró
Méretei
- Hossz: 17 cm
- szárnyfesztávolság: -
- tömeg: 15 à 20 g
Elterjedése
Identification
A hajnalmadár, a család egyetlen faja, hegyvidékeken él. Háta szürke, álla, torka és mellkasa nyáron fekete, télen szürkés-fehéres. Nagy, lekerekített szárnyai vöröses színűek, végük szürke, fehér pöttyökkel. Csőre hosszú és finoman ívelt, farka szürkés-fekete, fehér foltokkal
subspecific irányok 2 Alfaj
- Tichodroma muraria muraria (s and e Europe to the Caucasus and w Iran)
- Tichodroma muraria nepalensis (Kazakhstan, Turkmenistan and e Iran to e China)
idegen nevek
- Tichodrome échelette,
- Treparriscos,
- trepa-fragas,
- Mauerläufer,
- hajnalmadár,
- Rotskruiper,
- Picchio muraiolo,
- murkrypare,
- Murkryper,
- murárik červenokrídly,
- zedníček skalní,
- Murløber,
- kalliokiipijä,
- pela-roques,
- Bjargfeti,
- pomurnik,
- klinšu ložņa,
- skalni plezalček,
- Стенолаз,
- カベバシリ,
- 红翅旋壁雀,
- นกไต่ผา,
- 紅翅旋壁雀,
Elofordulási helye
Hegyvidékeken 400 és 2500 m-es magasságban meredek sziklafalakon él. Télen alacsonyabbra húzódik, ilyenkor sziklás-köves részeken, esetleg régi épületeknél is előfordul.
Behaviour jellemvonások
A hajnalmadár szinte észrevehetetlen, szürke háta lehetővé teszi, hogy teljesen beleolvadjon a környezetébe. Ügyesen járja a sziklákat mint egy hegymászó, közben időnként félig kinyitja a szárnyait. Nem kifejezetten ijedős madár, elviseli az ember jelenlétét.
Röpte
Hullámzó és kiszámíthatatlan, hasonlít egy pillangóéhoz.
Dietdivat és a diéta
Hosszú csőre segítségével minden repedésből ki tudja szedni a rovarokat, pókokat és más gerincteleneket.
Reproduction fészkelő
A hajnalmadár kizárólag sziklákon fészkel az Alpokban, a Pireneusokban, a Kárpátokban a Balkánon, a Jurában és a Francia Középhegységben.
A hím egy sziklafal árnyékos, nedves repedésben megfelelő fészkelő helyet keres, amit akrobatikus táncot lejtve mutat meg a tojónak. A tojó ezután öt nap alatt száraz füvekből, gyökerekből, mohákból és zuzmókból megépíti a fészket, majd tollakkal, birkagyapjúval, kecske és lószőrrel béleli. Május, vagy június során rakja le 3-4 fehér, vagy barnás pöttyös tojását. A fiókák kb. 20 nap után kelnek ki, ezután 3-4 hétig mindkét szülő eteti őket.
Veszélyek - Védelem
IUCN kategóriái
közeli
nem sorolt
referenciák
- IOC World Bird List (v14.1), Gill, F and D Donsker (Eds). 2024-04-18.
más forrásokból
- Lúdalakúak
- Sarlósfecske-alakúak
- Orrszarvúmadár-alakúak
- Lappantyúalakúak
- Kazuáralakúak
- Lilealakúak
- Gólyaalakúak
- Egérmadár-alakúak
- Galambalakúak
- Szalakótaalakúak
- Kakukkalakúak
- Sólyomalakúak
- Tyúkalakúak
- Búváralakúak
- Darualakúak
- Verébalakúak
- Gödényalakúak
- Flamingóalakúak
- Harkályalakúak
- Vöcsökalakúak
- Viharmadár-alakúak
- Papagájalakúak
- Pusztaityúkalakúak
- Pingvinalakúak
- Bagolyalakúak
- Struccalakúak
- Tinamualakúak
- Trogonalakúak