jeges búvár
Gavia immer - Plongeon imbrin Plongeon huard
Systematics
-
Rend:
Búváralakúak
-
Család:
Gaviidés
-
Genus:
Gavia
-
Species:
immer
leíró
Méretei
- Hossz: 91 cm
- szárnyfesztávolság: 127 à 147 cm.
- tömeg: 3700 à 4480 g
Élettartama
8 év
Elterjedése
Identification
A három európai búvárfajból ez a legnagyobb és a legritkább. Nehezen azonosítható, könnyű összekeverni a sarki búvárral. Nagy termete ellenére karcsú madár, feje nagy, csőre erőteljes és általában egyenesen tartja. Különlegesség, hogy bőrét régen ruhakészítésre használták Grönlandon.
Nászidőszakban háta fekete, jellegzetes fehér mintával. Feje és nyaka szintén fekete, enyhe zöldes árnyalattal, nyaka két oldalán egy-egy fehér csíkos folt van. Szeme vörös.
Télen teste felső része egyszínű sötét. Torka világos és jellemző, hogy van rajta egy sötét félörv.
subspecific irányok monotypic species
idegen nevek
- Plongeon imbrin,
- Colimbo grande,
- mobelha-grande,
- Eistaucher,
- jeges búvár,
- IJsduiker,
- Strolaga maggiore,
- svartnäbbad islom,
- Islom,
- potáplica veľká,
- potáplice lední,
- Islom,
- amerikanjääkuikka,
- calàbria grossa,
- Himbrimi,
- (nur) lodowiec,
- polārā gārgale,
- ledni slapnik,
- Черноклювая гагара,
- ハシグロアビ,
- 普通潜鸟,
- svartnäbbad islom,
- 普通潛鳥,
hang ének és kiabálva
Elofordulási helye
Az északi tengereken nagyon elterjedt faj, különösen Norvégia és Svédország partjainál gyakori. Általában part menti vizekben fordul elő, néha folyókban illetve folyótorkolatokban is megtalálható.
Behaviour jellemvonások
Megjelenése és habitusa a kárókatonáéhoz hasonló, a víz alá bukva keresi táplálékát. Akár 3 percig is kibírja a víz alatt, de a leghosszabb bizonyított időtartam, amit egy madár veszélyhelyzetben a víz alatt töltött, 10 perc volt! Ennek ellenére az átlagos merülései nem tartanak tovább 40-60 másodpercnél és kb. 12 m mélyre hatol le.
Röpte
Súlya miatt csak nehézkesen száll fel, elengedhetetlen, hogy a vízről kellő lendületet vegyen. A levegőben viszont akár 40 km/órás sebességet is elérhet. Jellemző, hogy röptében nyakát kinyújtva tartja.
Dietdivat és a diéta
Legfőbb táplálékát különböző halak alkotják, ezek 28 cm-esek is lehetnek. A jeges búvár által fogyasztott tengeri halak közé tartozik a tőkehal, a sárga tőkehal, a foltos tőkehal, a hering, a morgóhal. Édesvízi halak a sügér, az angolna, a macskahal és a pirosszemű kele. Étrendjét kiegészítheti puhatestűekkel, rákokkal, fejlábúakkal és férgekkel is. A vízi növényzet szintén táplálékát képezheti.
Reproduction fészkelő
Kopár, mély, de halban gazdag északi tavaknál fészkel. A fészek mindig a víz közelében van, és általában egy kisebb mélyedés, esetleg a környezetben talált anyagokkal bélelve.
A tojó májusban-júniusban 2 tojást rak, ezek olajbarnák, fekete mintával. A költés 26-31 napig tart. A fiókák már a kikelést követő második napon tudnak úszni és a hét végére már 3 m mélyre merülnek. A tojó ennek ellenére több héten keresztül a hátán hordozza őket.
Veszélyek - Védelem
IUCN kategóriái
közeli
nem sorolt
A legnagyobb veszélyt a vízszennyezés jelenti, főleg a tengerekbe ömlött olaj.
referenciák
- IOC World Bird List (v14.2), Gill, F and D Donsker (Eds). 2024-04-18.
más forrásokból
- Lúdalakúak
- Sarlósfecske-alakúak
- Orrszarvúmadár-alakúak
- Lappantyúalakúak
- Kazuáralakúak
- Lilealakúak
- Gólyaalakúak
- Egérmadár-alakúak
- Galambalakúak
- Szalakótaalakúak
- Kakukkalakúak
- Sólyomalakúak
- Tyúkalakúak
- Búváralakúak
- Darualakúak
- Verébalakúak
- Gödényalakúak
- Flamingóalakúak
- Harkályalakúak
- Vöcsökalakúak
- Viharmadár-alakúak
- Papagájalakúak
- Pusztaityúkalakúak
- Pingvinalakúak
- Bagolyalakúak
- Struccalakúak
- Tinamualakúak
- Trogonalakúak