kis héja

Accipiter brevipes - Épervier à pieds courts

Systematics

Rend
:
Család
:
Accipitridés
Genus
:
Accipiter
Species
:
brevipes

leíró

Severtsov, 1850

Méretei

Hossz
: 38 cm
szárnyfesztávolság
: 64 à 80 cm.
tömeg
: 135 à 275 g

Elterjedése

Distribution

Identification

Hím: háta és a szárny felső része szürkéskék, hasa és a szárny alsó része fehéres, finom vörös csíkozattal. A szárnycsúcs felülről és alulról is sötét. A pofák szürkék, a szemek vörösesbarnák. A farok középhosszú, a külső faroktollak sötéten sávozottak, a belsők egyszínűek.
Tojó: háta, a szárny felső része és a pofák szürkésbarnák. Alulról nézve a madár halványbarna, vörös csíkozata jobban kivehető mint a hímnél. A karvalytól megkülönbözteti, hogy a szárnyak világosabbak de a csúcsuk sötét, valamint a fehér szemöldöksáv hiánya.
Fiatalok: a hát sötétbarna, elkülönül a világosabb és csíkozott fejtől. A has és a melltájék nagy gesztenyebarna cseppekkel teli, ami távolabbról vastag csíkoknak tűnik. Repülés közben a hastól jól elkülönülnek a szárnyak, melyek csíkozása derékszöget zár be a has vastagabb csíkjaival. A faroktollak közül a külsők itt is sávozottak.

subspecific irányok monotypic species

idegen nevek

Épervier à pieds courts,
Gavilán griego,
gavião-do-levante,
Kurzfangsperber,
kis héja,
Balkansperwer,
Sparviere levantino,
balkanhök,
Balkanhauk,
jastrab krátkoprstý,
krahujec krátkoprstý,
Balkan-høg,
sirovarpushaukka,
esparver grec,
Stúfhaukur,
krogulec krótkonogi,
īskāju vanags,
kratkonogi skobec,
Европейский тювик,
レバントハイタカ,
东雀鹰,
東方雀鷹,

hang ének és kiabálva

play
pause

Jellegzetes „ki-vikk” hangot hallat.

Elofordulási helye

A kis héja nagyon válogatós, ha a költési hely megválasztásáról van szó. Általában lombhullató erdők és nyílt területek, pl: legelők határán, vagy galériaerdőkben fészkel.

A szetyeppéket, bozótosokat, gyümlölcsösöket is látogatja, kb 500 m-es tengerszint feletti magasságig (bár néha 2000 m-en is megtalálható). A Balkánon (Görögországban, Albániában, Bulgáriában, Macedóniában, Montenegróban, Szerbiában), Romániában, Magyarországon, Ukrajnában, Oroszországban a Kaszpi tenger északi partjáig, a Kaukázusban, Kis-Ázsiában és Iránban költ. A madarak szeptemberben elhagyják fészkelőhelyeiket és csak a következő évben, áprilisban – májusban térnek vissza. A telet Afrikában, a Szaharától délre töltik. A telelőhely Niger déli részétől Kenya északi részéig terjed, beleértve Ugandát, Nigériát, Kamerunt, Csádot, a Közép-afrikai Köztársaságot és Szudánt.

Behaviour jellemvonások

A kis héja vonuló madár. Az állatok szeptember és április közepén egy rövid időre igen nagy tömegben gyűlnek össze a Boszporusznál, a Fekete tengernél és Irzael területén. Ázsia és Afrika között a Szuezi öbölnél kelnek át. Általában éjszaka repülnek. Becslések szerint az őszi vonulás ideje alatt Izrael felett kb 40000 madár repül át 10 nap alatt !

Dietdivat és a diéta

Főbb táplálékát apró gyíkok és gerinctelenek, leginkább nagy rovarok adják. Ezt kisebb madarakkal, emlősökkel egészíti ki.

Általában tisztásokon, erdőszélen, vagy lakott területek közelében vadászik, 5-10 m-es magasságból. Magányosan keresi táplálékát, ritkán azonban párban, vagy vonulás idején csoportosan is vadászhat. Alkonyatkor denevéreket is elkaphat.

Reproduction fészkelő

A költési időszak májustól augusztusig tart. A kis héja lombhullató fákon, vagy bizonyos területeken gyakran égerfákon fészkel, általában 4 és 20 m-es magasságban.

A kehely alakú fészket a fatörzshöz közel építi faágakból és kisebb galyakkal, levelekkel béleli. Minden évben új fészket épít. A tojó 3 – 5 tojást rak, ezek világoszöld-kékes alapon szürke, vagy barna foltosak. A költés 30-35 napig tart. A fiatalok a kikelést követő 40-45. napon kezdenek el repülni, ezután még két hétig a szülőkkel maradnak, majd teljesen önállóvá válnak.