fülemülesitke
Acrocephalus melanopogon - Lusciniole à moustaches
Systematics
-
Rend:
Verébalakúak
-
Család:
Acrocephalidés
-
Genus:
Acrocephalus
-
Species:
melanopogon
leíró
Méretei
- Hossz: 13 cm
- szárnyfesztávolság: 18 cm.
- tömeg: 10 à 14 g
Elterjedése
Identification
Első ránézésre olyan mint egy nádiposzáta, nagyon hasonlít a két madár mérete és tollazata is, de néhány bélyeget megvizsgálva felismerhetjük a fülemülesitkét.
A felnőtt madarakon a homlok és a fej teteje fekete, ez kiemeli a tarkó felé kiszélesedő szemöldöksáv fehér színét. A nádiposzátának sosem ilyen elütőek a színei és a szemöldöksávja is vékonyabb.
A fülemülesitke dolmánya, háta, oldala és mellkasa vörösesbarna, a dolmányon fekete csíkos. A torok, a has és a szárnyak alsó fele fehér, a farok vörösesbarna-fekete. A barnás-fekete szárnyfedők és kézevezők felülről vörös, alulról fehér csíkosak. Kopással az egész tollazat világosabb lesz. A csőr sötétbarna, az alsó csőrkáva kissé világosabb, a lábak barnák, vagy szürkésbarnák. A fiatalok hasonlítanak a felnőttekre, de több bennük a vörös szín.
subspecific irányok 3 Alfaj
- Acrocephalus melanopogon melanopogon (s Europe to Ukraine and w Turkey, nw Africa)
- Acrocephalus melanopogon mimicus (e Turkey to s Russia, Kazakhstan, Iran and Iraq)
- Acrocephalus melanopogon albiventris (se Ukraine and sw Russia)
idegen nevek
- Lusciniole à moustaches,
- Carricerín real,
- felosa-real,
- Mariskenrohrsänger,
- fülemülesitke,
- Zwartkoprietzanger,
- Forapaglie castagnolo,
- kaveldunsångare,
- Tamarisksanger,
- trsteniarik tamariškový,
- rákosník tamaryškový,
- Tamarisksanger,
- osmankäämikerttunen,
- boscarla mostatxuda,
- Vatnasöngvari,
- tamaryszka,
- rudais ķauķis,
- tamariskovka,
- Тонкоклювая камышевка,
- マミジロヨシキリ,
- 须苇莺,
- 髭葦鶯,
hang ének és kiabálva
Énekét a fülemüle énekének legszebb motívumaival indítja, először halkabban aztán egyre erősebben. Ezek a tiszta és magas dallamok „tu-tu-tuutuu” kb 10-szer követik egymást kapkodás nélkül. Ezután átmenet nélkül vált a cserregő nádiposzátáéhoz hasonló énekre, ez gyors és dallamos, „tektek” vagy „trrrt” hangokból áll, de élesebb mint a cserregőé. Máshogy szól mikor izgatott, vagy zaklatott.
Elofordulási helye
A fülemülesitke nádasokban él, azoknak is a nyíltabb, gyékénnyel, sással kevert részein. Értékeli az elfekvő nádhalmokat ahol ugrándozhat a szálak között.
Európában a melanopogon alfaj él, élőhelyei a mediterráneumban nagyon feldaraboltak, megtalálható Spanyolországban, a Baleár-szigeteken, Korzikán, Szardínián, Szicílián és Tunézia északi részén. Közép-Európában Ausztriában, Magyarországon, Romániában honos, emellett előfordul még a Balkánon, Kis-Ázsiában, Jordániában és Izraelben. Két másik alfaj is ismert, egyik a mimica, amelyik Nyugat-Ázsiában a Volga deltától Türkmenisztánig fordul elő, másik az albiventris amelyik a Kaszpi-tengernél és Észak Iránban él.
Behaviour jellemvonások
A fülemülesitke általában egyedül, vagy párban él. Nagyon csendes madár, hosszú ideig észrevétlen tud maradni.
A faj a mediterráneumban állandó, az északi populációk akik érzékenyek a vizek befagyására télen melegebb éghajlatra vonulnak. Magyarország madarai általában Észak-Olaszországba, Horvátországba és mediterrán szigetekre (Korzika, Szardínia, Szicília) repülnek, bár néha olyan távoli vidékekre is eljutnak mint a Csád-tó környéke, vagy a Szahara.
Dietdivat és a diéta
Minthogy a fülemülesitke nagyon csendes életet él, keveset tudunk a táplálkozásáról is. Valószínűleg teljes egészében rovarokból és rovarlárvákból áll. Coelopterákat, Himenopterákat, Dipterákat, szitakötőket, pókokat és más apró gerinctelenek is fogyaszt.
Reproduction fészkelő
A fészket márciusban kezdik el építeni, az első költés pedig áprilisban van. A fészek az énekes nádiposzátáéhoz hasonlít rendezetlen és megnyúlt formája miatt.
Veszélyek - Védelem
IUCN kategóriái
közeli
nem sorolt
A faj állománya csökkenőben van a nádasok és vizes élőhelyek pusztulása, a megnövekedett turistaforgalom, a vízi munkálatok és a rovarölő szerek használata miatt.
referenciák
- IOC World Bird List (v14.1), Gill, F and D Donsker (Eds). 2024-04-18.
más forrásokból
A szöveget fordította
© 1996-2024 Oiseaux.net
- Lúdalakúak
- Sarlósfecske-alakúak
- Orrszarvúmadár-alakúak
- Lappantyúalakúak
- Kazuáralakúak
- Lilealakúak
- Gólyaalakúak
- Egérmadár-alakúak
- Galambalakúak
- Szalakótaalakúak
- Kakukkalakúak
- Sólyomalakúak
- Tyúkalakúak
- Búváralakúak
- Darualakúak
- Verébalakúak
- Gödényalakúak
- Flamingóalakúak
- Harkályalakúak
- Vöcsökalakúak
- Viharmadár-alakúak
- Papagájalakúak
- Pusztaityúkalakúak
- Pingvinalakúak
- Bagolyalakúak
- Struccalakúak
- Tinamualakúak
- Trogonalakúak