lunda
Fratercula arctica - Macareux moine
Identification
Ezt a tengeri madarat lehetetlen összekeverni más fajokkal. Teste zömök, szárnyai rövidek.
Násztollazata: a hát, a nyak, a tarkó, a fejtető és a szárnyak feketék, a hasa, a fej két oldala a szemek körül egy foltban a csőr aljáig fehér, úszóhártyás lábai pedig narancssárgák. A szemek körül egy piros kör, alatta hátrafele pedig egy vékony fekete csík található. A csőr jellegzetes: nagy, enyhén hajlott és háromszög alakú, egymást követő szaruhártyarétegek borítják ami a csúcsán piros, alapjánál pedig sötétkék és sárga.
Nászidőszakon kívül a csőr söttebb és kisebb, mivel a díszítő rétegeket elveszti. Az arc is sötétebb, feketés, szürkés színű lesz, a lábak és az ujjak halványsárgává válnak. A test tollazata egész évben ugyan olyan.
A két nem egyforma.
A fióka barna pehelytollakkal fedett az első három hétben, ezt kb egy hónap múlva váltja fel a felnőtt tollazat. A fiatal madár az első tél alatt egyre jobban kezd hasonlítani a felnőttekre, de még kisebb, fakóbb színű, csőre sötétebb és hegyesebb, lábai pedig rózsaszínűek.
subspecific irányok monotypic species
idegen nevek
- Macareux moine,
- Frailecillo atlántico,
- papagaio-do-mar-do-atlântico,
- Papageitaucher,
- lunda,
- Papegaaiduiker,
- Pulcinella di mare,
- lunnefågel,
- Lunde,
- mníšik bielobradý,
- papuchalk severní,
- Lunde,
- lunni,
- fraret atlàntic,
- Lundi,
- maskonur (zwyczajny),
- Atlantijas tuklītis,
- mormon,
- Тупик,
- ニシツノメドリ,
- 北极海鹦,
- lunnefågel,
- 北極海鸚,
hang ének és kiabálva
Elofordulási helye
A lundák tengeri életmódot folytatnak, idejük nagy részét a tengeren töltik, csak a szaporodás köti õket a szárazföldhöz. Füves lejtõkön, sziklafalakon, szigeteken fészkel. Észak-Atlanti elterjedésű faj, legjelentõsebb populációi Izlandon ( 2, 3 millió pár) Írországban, Skóciában, Skandináviában, Kanadában találhatók.
Behaviour jellemvonások
Ezek a madarak jól alkalmazkodtak a tengeri életmódhoz és a víz alatti halászathoz, gyakran 15 m mélyre is lemerülnek.
Az elkapott halakat beszorítja a nyelve és a felsõ mandibula közé, így a csõrében akár 30 halat is raktározhat! Általában kettesével, hármasával táplálkoznak. A levegõbõl vagy a vízfelszínrõl bukik le és rövid szárnyaival hajtja magát a vízben, úszóhártyás lába csak az irányváltoztatást szolgálja. A zsákmányt a víz alatt nyeli le, kivéve mikor a fiókáit eteti, ilyenkor sirályok és halfarkasok üldözhetik, amik elõl a víz alá bukva próbál menekülni.A lundák kolóniákban élnek és költenek. Általában a nyílt tengeren alszanak , csõrüket a szárnyuk alá dugva.
A díszes csõr fontos szerepet játszik a szaporodásban. A madár egyrészt a csõrével kaparja ki a fészket, másrészt a csõr a násztáncban is fontos szerepet játszik. Amikor a csõr a szaruhártyarétegektõl színes, vonzza a nõstényeket. A násztánc alatt a partnerek egymással szemben állnak és összeérintik a csõrüket, illetve a hím sokszor a víz felé tolja a tojót. Ebben az idõszakban a pár verekedhet is a vízen, ezzel más párokat vonzva. A párosodás a vízen történik. A párok együtt maradnak a szaporodási idõszak végéig, monogámok, sokszor üldögélnek a fészek elõtt.
A szárazföldön a lunda általában sétál, csak néha fut. Nagyon kíváncsi és kevéssé ilyedõs madarak. Sokszor komikusnak tűnhet ahogy kissé félrefordított fejjel ugrálnak a fészek körül.
Röpte
Dietdivat és a diéta
Reproduction fészkelő
A lundák kolóniákban fészkelnek, ami néha több tízezer fõs is lehet, pl Izlandon. A tojásokat földbe vájt fészekbe rakják (nyulak üregét is használhatják), általában füves területen, vagy sziklák alatt telepednek le.
Több éven keresztül használhatják ugyan azt a fészket, ami 60/120 cm mély, tollakkal, fűvel és algával bélelt. A tojó egy db, fehér, barna foltos tojást rak június – július környékén. Mindkét nem kotlik, 39/43 napig, a tojást az egyik szárnyuk alatt tartják és a testükkel melegítik. A fiókát apró halakkal etetik 40 napig, majd a szülõk magára hagyják és visszatérnek a tengerhez, a fészket csak következõ év márciusában keresik fel újra. A fióka kb egy hétig koplal, majd leugrik a sziklákról a tengerbe táplálkozni. Repülni csak 49 naposan kezd el. A fiatal madarak 5/6 évesen lesznek ivarérettek. Egy évben csak egy fészekaljat nevelnek.Veszélyek - Védelem
IUCN kategóriái
közeli
nem sorolt
A lundák populációi csökkenõben vannak, veszélyeztetett faj. Ezzel feltehetõen kapcsolatban áll a globális felmelegedés és a tengerek hõmérsékletének változása is. A szaporpdási idõszakon kívül a tengereken élõ állatok sokat szenvednek az olajszennyezõdésektõl, sokszor beleakadnak a halászhálókba és táplálékforrásaik is csökkennek az intenzív ipari halászat miatt. A világon jelenleg kb 5/7 millió egyed él.
referenciák
- IOC World Bird List (v14.2), Gill, F and D Donsker (Eds). 2024-04-18.
más forrásokból

A szöveget fordította
© 1996-2025 Oiseaux.net
- Lúdalakúak
- Sarlósfecske-alakúak
- Orrszarvúmadár-alakúak
- Lappantyúalakúak
- Kazuáralakúak
- Lilealakúak
- Gólyaalakúak
- Egérmadár-alakúak
- Galambalakúak
- Szalakótaalakúak
- Kakukkalakúak
- Sólyomalakúak
- Tyúkalakúak
- Búváralakúak
- Darualakúak
- Verébalakúak
- Gödényalakúak
- Flamingóalakúak
- Harkályalakúak
- Vöcsökalakúak
- Viharmadár-alakúak
- Papagájalakúak
- Pusztaityúkalakúak
- Pingvinalakúak
- Bagolyalakúak
- Struccalakúak
- Tinamualakúak
- Trogonalakúak